A legjobb film díját nyerte el a Hakan Günday Még című regényéből készült alkotás
A legjobb film díját nyerte el a törökországi Malatyában novemberben megrendezett nemzetközi filmfesztiválon a hazai film kategóriában Hakan Günday Még (Daha) című regényéből készült azonos című film.
„Simán lecsúszik minden a torkunkon. Elsősorban a menekülteknek nevezett emberek…
Megtettünk minden tőlünk telhetőt, hogy ne akadjanak meg a torkunkon. Nyeltünk egyet, s továbbküldtük őket az útjukra. Bárhová, ahová menni akartak. Határtól határig kereskedelem. Faltól falig. Természetesen a világ többi része sem tétlenkedik, mindenféle bizonytalanságot felkínál azért, hogy a minél hamarabb a születési helyükről a halálozási helyükre való kétségbeesett rohanásukban segítse őket. A bizonytalanság minden formáját felkínálva… ahelyett, hogy a szükségleteikre figyelnénk. A pokolból menekülőket a paradicsomba vittük. Én egyikben sem hittem. De azok az emberek mindenben hittek. Méghozzá születésüktől fogva. Valahogy így gondolkodtak: ha van egy pokolnak nevezhető hely ezen a földön, ahol éhezestől meg lehet halni, háborúban meg lehet égni, akkor természetesen egy mennyországnak is lennie kell. De tévedtek. Becsapták őket. Hogy létezik pokol, az még nem bizonyítja, hogy létezik paradicsom is.”
2013 – az év regénye Törökországban
2015 – Médicis étranger – a legjobb külföldi regénynek járó francia irodalmi díj
2017 – a regényből készült film bemutatója a Karlovy Vary-i filmfesztiválon
„Például azt a személyt, aki az utcán bármilyen erőszak szemtanúja volt, és módjában állt volna segíteni az áldozaton, de mégsem tette meg, a bíróság elítélheti. De ha ugyanezt egy társadalom teszi, annak nincs semmiféle büntetése, senki sem gondol arra, hogy ez valójában bűncselekmény.”
„A regény egy felkavaró személyes történeten keresztül ad kritikát azokról az országokról, ahonnan, amelyeken keresztül és ahová menekülnek a Gazâ által húsdaraboknak tekintett emberek.
Az elolvasásra mindenképpen érdemes regény azt sugallja, hogy bizonyos tapasztalatokat nem lehet olyan élettörténetté formálni, ahonnan tovább lehet lépni. A továbblépés is csak tragédiába fordulhat, mert a múlt rossz, a jövő pedig még rosszabb.”
Urbán Csilla, Népszava